Arborétum

Püspökszentlászló valóságos ékszerdoboz, amit természeti környezetének, évszázados múltjának, legendáinak s míves egyházi épületeinek köszönhet. A Keleti-Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő és a Hármas-hegy között húzódó, sűrű erdőktől övezett, festői szépségű völgy elején fekszik az árpád-korban alapított település. Hosszúheténytől északra egy kies völgyön áthaladva, és a Hetyey-forrás patakját keresztezve közelíthetjük meg az erdőben megbújó egyutcás apró falut, az arborétumot és az itt álló egyházi épületeket: a haranglábat, a templomot és a nyári püspöki kastélyt.

1898-ban Hetyey Sámuel püspök újíttatta fel a rezidenciát, és mintegy hatholdnyi területen arborétumot is létesített a kastély körül.

Az Arborétum hatalmas fáinak rengetegében

Megvásárolta a falu gyümölcsösét, és a nyaralót övező területet parkosította. Főkertészével messzi tájak fenyőit, különleges fákat és díszbokrokat hozatott és honosított meg itt. Ez azt jelenti, hogy az Arborétum legidősebb fái ma mintegy 100 évesek. A növényeknek kedvezett a Zengő északi oldalán fekvő völgytorok mikroklímája. A terület előkészítése során megtisztították a talajt a gyökerektől, majd alácsövezték. A kastély mögötti domboldalon ciszternát építettek, ide egy 60 m2-es kútból gőzgép, majd dízelszivattyú nyomta fel a vizet, ahonnan ejtőrendszerrel jutott le a parkba és az épületbe. A parkban a felszínre bukkanó csapokra öntözőfejeket csatlakoztattak, így az arborétum bármely része öntözhető volt. A kastély elé Zsolnay szökőkutat állítottak, melynek vize állítólag 20 méter magasra szökött, a ciszternából lefolyó víz nyomásának köszönhetően. Körülötte szép virágoskert volt, a sétautakat kaviccsal szórták fel. Az arborétumban egy patak is csörgedezik, fölötte egy régi, hangulatos fahídon lehet átmenni. A kastély előtti forrás vizéből felduzzasztott kis tóban valamikor aranyhalak és pisztrángok, rajta pedig hattyúk úsztak. Ez a forrás ma is táplál egy kis tavat, de az már nem azonos a régi pisztrángos tóval.

Gróf Zichy Gyula püspök 1906-ban újból felújíttatta a kastélyt, s ekkor építették egybe egy nyakrésszel a mellette álló templommal. Az arborétum mellett vadaskertet is létesítettek, szebbé téve ezzel a rezidencia környezetét. A dámszarvasokat viszont az első háború után a megszálló katonák elpusztították.

Tájkép az Arborétumból

Az arborétum fenntartásáért sokat fáradozott a hatvanas évek elejétől az Egyházi Otthon egykori lelkésze, P. Németh János jezsuita szerzetes. Huszonnyolc éven át volt a kert gazdája, a Mecseki Erdőgazdaság szakmai irányításával és felügyeletével, anyagi támogatásával bekeríttette a parkot, fákat telepített, valószínűleg ekkor került ide a lucfenyők és jegenyefenyők egy része is. A bokrokat kis zománctáblákkal jelölték meg, amin a növény botanikai neve, származási és előfordulási helye szerepelt. Németh atyának a parkban a fenyőtemplomnak elnevezett fenyősor bejárata előtt egy fenyőtönkön állítottak emléket.

Az egyik püspökszentlászlói ház udvarán

A felújítás

2010-ben a Püspökszentlászlói Arborétum kezelés szempontjából a Duna-Dráva Nemzeti Park részét képezi, területileg pedig a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzethez tartozik. Az Arborétum növényállománya jelenleg közepesen fajgazdag, ám kertészeti szempontból elhanyagolt volt. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott Püspökszentlászlói Arborétum és Oktatási Központ kialakítása című projekt keretében az Arborétumban a következő helyreállítási munkálatokat végezték el:

• erdőrendezés: egészségügyi favágás és cserjeirtás, majd bemutatásra alkalmas fajok (díszfák, díszcserjék) beszerzése és telepítése;
• gyümölcsös telepítése: korábban honos fajok termesztése és a termesztéssel kapcsolatos technikák bemutatása;
• vízrendezés: tó és patakok karbantartása és tisztítása;
• világított, kavicsos útvonalak kialakítása pihenőhelyekkel;
• szabadtéri bemutatóhelyek létrehozása.

További információk Püspökszentlászlóról a Wikipédián.