Millennium

Ünnepi szentmise a pécsi egyházmegye alapításának napján
2009. augusztus 23. 11.00 Szent István tér

Térkép

„Ha szent a gyökér, szentek lesznek az ágak is.”
(Róm 11,16)

................................................................................................................................................

Mahler: VIII. Esz-dúr szimfónia
2009. augusztus 23. 19.30 Szent István tér

................................................................................................................................................

Millennium Tage

A millenniumi programok ingyenesen látogathatók!

A rendezvény
a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa
felvezető évének programja

................................................................................................................................................

Ezer éves egyházmegyénk

A pécsi egyházmegye 2009-ben ünnepli alapításának ezer éves évfordulóját. Pécs az egyetlen magyarországi egyházmegye, amelynek alapítási dátuma ránk maradt, így pontosan tudjuk,
hogy a királyi akarat mikor nyert szentesítést a szentszék részéről. Alapító levelének részletét későbbi oklevelek őrizték meg átiratban. Ebből tudjuk, hogy az alapítás Győr várában 1009. augusztus 23-án történt, Azo pápai legátus, ostiai püspök jelenlétében. Ekkor jelölték ki az egyházmegye határait, első püspöke pedig Bonipert lett.
Kevesen tudják még a történelem iránt érdeklődők közül is, hogy pécsi püspök volt az első magyarországi latin nyelvű író, a hazai írásbeliség megteremtője, az első magyarországi egyetem alapítója, az első nyilvános könyvtár létrehozója, az első, aki a reformkorban elsőként szólalt fel magyar nyelven a felsőház ülésén. Az egyházmegye nyolcvanegy püspöke közül, kettő is hősi halált halt és életét áldozta a hazáért, egyikük a várnai csatában, másikuk Mohácsnál.

Pécs első püspöke, Bonipert külföldről érkezett, származása azonban közelebbről nem ismert.
Azt azonban Fulbert chartres-i püspök (1006–1028) leveléből tudjuk, hogy a pécsi püspök latin nyelvtankönyvet kért a francia főpaptól. Erre nyilván a Pécsett már akkor működő székesegyházi iskolában volt szükség. Bonipert 1036-ig állt a pécsi egyházmegye élén. Szent Mór (1036–1075)
volt az egyházmegye második szent életű püspöke - akit a középkortól kezdve a hívek vallásos tiszteletben részesítettek –, s 1848-ban hivatalosan a Szentszék is engedélyezte nyilvános tiszteletét. Mór bencés szerzetes, majd pannonhalmi apát volt, az első magyarországi latin nyelvű írót tisztelhetjük személyében. 1064-ben Pécsett fogadta Salamon királyt és kíséretét,
s egy tűzvészt követően ő kezdte el a mai székesegyház építését. Kalán 1186–1218 között volt pécsi püspök, ő szervezte meg III. Béla bizalmi embereként a kancelláriát, s elsőként ő kapott érseki palliumot egyházmegyénk püspökei közül. Bertalan a XIII. század nagy pécsi püspökei közé tartozott, aki ott volt a muhi csatában, közreműködött az egyetlen ma is működő magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend létrehozásában. Ezekben a századokban telepedtek meg egyházmegyénkben a szerzetesrendek, Pécs város akkori gazdasági erejére utal, hogy a kolduló rendek közül háromnak, a ferenceseknek, a domonkosoknak és a karmelitáknak is volt a városban kolostora. Vilmos (1361–1374) Nagy Lajos király közvetlen környezetéhez tartozó neves diplomata volt, ő szerezte meg a pápai engedélyt az első magyarországi, a pécsi egyetem alapításához.
Utóda, Alsáni Bálint püspök (1374–1408) nyerte el a pécsi püspökök közül elsőként a bíborosi címet. Ennek következtében Rómába kellett volna költöznie, ám a pápa kivételesen engedélyezte számára, hogy Pécsett maradjon. Albeni Henrik, 1444-ben a várnai csatában halt hősi halált,
mint ahogy Mohácsnál 1526-ban Csulai Móré Fülöp püspök is. Természetesen nem feledkezhetünk el Janus Pannoniusról, a jeles humanistáról, aki diplomáciai szolgálatai miatt keveset tartózkodott székvárosában, ám igyekezett ott egy humanista kört kialakítani és értékes könyvtárat rendezett be. Ennek következtében Pécs, a korszak egyik szellemi, humanista központja lett. Janus püspök utódai közül többen is a reneszánsz nagy mecénásai voltak, közülük kiemelkedikSzatmári György (1505–1521) püspök, aki a székesegyház Corpus Christi kápolnájában ma is megcsodálható vörös márvány pasztofóriumot készíttette.
1543-ban Pécs és az egyházmegye egész területe török fennhatóság alá került. Bár a püspökség jogfolytonossága megvolt, de ez idő alatt egyetlenegy püspök sem járt székvárosában. Hosszúhetény körzetében maradt egy nagyobb katolikus közösség, amelyet világi vezetők, licenciátusok pasztoráltak. Akadt közöttük olyan is, aki egész falvakat térített vissza a katolikus hitre – hiszen ez az időszak volt a reformáció terjedésének kora. 1612-ben a jezsuiták missziós iskolát alapítottak Pécsett, épp a világi lelkipásztorok képzése céljából.
1687-től, a törökök kiűzésétől az egyházmegyében gyakorlatilag mindent elölről kellett kezdeni.
Az egyetlen használható templom Pécsett a Mindszentek temploma volt, vidéken vagy romokban hevertek a templomok, vagy a protestánsok vették birtokba, vagy törökök  dzsámivá alakították át.

PÜSPÖKI ARCKÉPCSARNOK

A 18. század eleji egyházlátogatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint a legtöbb településen ideiglenesen tudták csak rendbe hozni a hívek a templomaikat. Az egyházmegye 18. századi virágkorát Klimo György püspök idején élte, amikor is megújult az egyházmegye teljes templomhálózata, a püspök nyilvános könyvtárat, püspöki nyomdát és csillagvizsgálót alapított Pécsett, és terve volt az egyetemi képzés újraindítása székhelyén. Kevésbé ismert, hogy augusztus 20-ának Szent István ünnepévé, illetve országos ünneppé való nyilvánítása Klimo püspök kezdeményezésére történt.

Utóda, Eszterházy Pál László püspök nevéhez fűződik többek között a püspökszentlászlói nyári rezidencia és a szép arborétum létesítése, valamint a Jogakadémia alapítása. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt Szepessy Ignác (1828–1838) püspök, aki először szólalt fel magyarul a felsőházban, elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést, megszervezte az anyanyelvi népoktatást, püspöki joglíceumot létesített. Utódai közül kiemelkedik Szcitovszky János (1838–1949), a későbbi esztergomi érsek, aki meghonosította Magyarországon a Kolping Szervezetet, és közbenjárt Ferenc Józsefnél az aradi vértanúk és a halálra ítélt ’48-asok érdekében. Dulánszky Nándor püspöksége idején 1882 és 1891 között zajlott a pécsi székesegyház nagyszabású átépítése, amelynek eredménye a ma is álló impozáns négytornyú püspöki bazilika.

Zichy Gyula püspöknek (1905–1926) nagy szerepe volt a pozsonyi egyetem Pécsre költöztetésében, utóda, Virág Ferenc (1926–1958) pedig gyarapította az egyházmegyében működő szerzetesrendek számát, s a világháború éveiben felemelte szavát az üldözött zsidók érdekében, s létrehozta a „Hűséggel a hazához” elnevezésű antifasiszta, keresztény szellemiségű mozgalmat. A II. világháború utáni kommunista diktatúra időszakában Cserháti József (1961–1989) püspöki tevékenysége emelkedik ki, amikor is, a II. Vatikáni zsinat szellemében megkezdődött egy belső megújulási folyamat.

Az ezer esztendő története arról tanúskodik, hogy az egyház kultúra- és értékteremtő tevékenysége mellett mindig erőt adott az embereknek a jövő építéséhez is.
Az egyházmegye a millenniumra történő felkészülés jegyében egy három éves előkészületi időt hirdetett, amelyet 2006. március 4-én szentmisével nyitott meg Mayer Mihály megyéspüspök. Azóta több rendezvény, esemény és alkalom fémjelezte, hogy méltó módon lehet várni a nagy eseményt. A legkiemelkedőbbek ezek közül az egyházmegye zászlajának felszentelése, egyházmegyei zarándoklatok, külföldre, hazai és egyházmegyei búcsújáróhelyekre, valamint a székesegyház híres Angster orgonájának teljes felújítása.

Ebben az előkészületi időszakban félévente rendezett történész konferenciákon próbáltuk feltárni az ezer év fontosabb szakaszait, népszerűsítő előadássorozat formájában pedig a szélesebb érdeklődő közönséggel is megismertetni az ezer év históriáját. Ugyancsak az előkészület jegyében jelent meg 2008 tavaszán egy olyan, Magyarországon egyedül álló könyvcsalád, amely az egyházmegye történetét mutatja be, a felnőtt olvasóközönségnek, valamint tankönyv formában az alsó tagozatos, illetve felsős- gimnazista korosztálynak. E tankönyveket a hitoktatók a hittanórák keretében a 2008/2009-es tanévben kezdték el tanítani az egyházmegye minden hittanosa számára.

2008 nyarának újabb könyvújdonsága volt az a reprezentatív színes album és DVD melléklet, amely a valamikori pécsi egyházmegye teljes területének művészeti értékeit mutatja be. Ez a terület ma a pécsi és a djakovói püspökséghez tartozik, így a kötet a két püspökség anyagi támogatásával és pályázati segítséggel jelent meg magyar, horvát, angol és német nyelven. A DVD segítségével pedig egy látványos utazást tehetünk az egyházmegye Dráván innen és Dráván túli területén.

A jubileumi készület jegyében 2008 szeptember 6-án gyalogos zarándoklat volt Szekszárdon a Belvárosi templomtól az alapításának 250. évfordulóját ünneplő Remete kápolnához.
Juliusz Janusz apostoli nuncius és Cserháti Ferenc a határon túli magyarok püspöke jelenlétében szeptember 14-én hirdette ki Mayer Mihály megyéspüspök azt a pápai rendelkezést, miszerint az egyházmegye legjelentősebb kegytemplomát, a máriagyűdit Basilica Minor rangra emelte a Szentatya. 

A 2008-as év őszének kiemelkedő eseménye volt Janus Pannonius, volt pécsi püspök, kiváló humanista költő újratemetése. Október 19-én vasárnap délután a pécsi Bazilikában ravatalozták fel a költő püspök földi maradványait, hogy a hívek és tisztelői a délután és az éjszaka folyamán tiszteletüket fejezhessék ki. 20-án délelőtt konferenciával emlékeztünk Janus Pannoniusra, majd aznap délután a Bazilika altemplomában került sor az újratemetésre. Ezen az éjszakán és az azt követő hétfői napon a pécsi múzeumok rendkívüli nyitva tartással és kiállítással emlékeztek az egykori pécsi püspökre. 

A 2009-es jubileumi esztendő programjai három időpont köré csoportosulnak. Június 29. Szent Péter és Pál apostolok ünnepe a Bazilika búcsúnapja, augusztus 23. az alapítás ezredik évfordulója, és október 25. Szent Mór püspök ünnepe; amellyel megyéspüspök úr a jubileumi esztendőt bezárja. Készül a pécsi egyházmegye történetét bemutató nagymonográfia, melynek első kötete 2009 őszén jelenik meg.
Amikor a pécsi egyházmegyében a múltra emlékezünk, emberek, példaképek jelennek meg szemünk előtt. Megmutatják, hogyan lehet a legnehezebb körülmények között is keresztényként élni és megmaradni, itt, a szülőföldünkön.

Sümegi József, Fazekas Orsolya

vissza a lap tetejére